Esküvők virágai

Az esküvői szervezkedési lázban – már ami a menyasszonyokat illeti 🙂 – képtelenség minden apró részletre odafigyelni. Ha nem vagyunk profi esküvőszervezők bizony jó eséllyel gondolhatjuk már félidőben, hogy “Te jó ég, erre még nem is gondoltam!”
Így van ez a virágokkal is, ezért én az első találkozás során átbeszélem a menyasszonyokkal az alábbi virágdekor típusokat, hogy semmi ne maradjon ki.

Ebben a bejegyzésben csak felsorolásszerűen ejtek néhány szót a különböző típusokról, később pedig minden apró rėszletet és ötletet felfedek külön bejegyzésekben.

Na nézzük!

Menyasszonyi csokor
Ezt a menyasszonyok 99,9%-a általában nem felejti el, szerintem a maradék 0.1% is én vagyok, mert én bizony jól elfeledkeztem a csokromról a –  templomi szertartást megelőző napon tartott – polgári esküvőre.
A menyasszonyi csokor részleteiről olvasd el az előző bejegyzésem:
http://thefifthseasonbudapest.blogspot.hu/2017/01/a-menyasszonyi-csokor.html

Dobócsokor
A menyasszonyi csokor kicsinyített mása. Ezt dobja el a menyasszony a hajadon lányoknak az esküvő után, így megmarad neki emlékbe a saját csokra.

Koszorúslány csokor
Minden koszorúslány kezébe kell egy csokor vagy kardísz, melyben megjelennek a menyasszonyi csokor virágai egy kis csavarral.

Fotó: 100layercake.com

Vőlegénykitűző
A vőlegény és a férfi tanúk, valamint az örömapák sem úszhatják meg virág nélkül, hacsak nem a díszkendő mellett döntenek. A kitűzőbe egy kisebb virág kerül némi zölddel összhangban a menyasszonyi csokorral.

Fotó: daisyflowers.com

Főasztaldísz
A főasztaldísz a főasztalra kerül a vacsora helyszínén, ahol az ifjú pár és a szülők foglalnak helyet.
Ez az asztaldísz van a középpontban – a virágokat tekintve – a vacsora és a lagzi alatt, ezért ez nagyobb mint a vendégasztalokon elhelyezett virágdísz. Pontos méretét tekintve úgy lehetne a leginkább meghatározni, hogy a menyasszony és a vőlegény előtti asztalrészen arányosan helyezkedjen el, kb. 50-90 cm hosszúságú.

Az asztal nagyságától és a stílustól függően lehet csak egy nagy dísz az asztalon, illetve a központi díszt kiegészítve helyezhetünk el kisebbeket a két széle felé, vagy folytonosan az egész főasztalon végig futtathatunk egy virággirlandot.

 

Vendégasztaldisz

A vendégasztalok virágdekorációjára az asztalok formája és elrendezése miatt több lehetőség kínálkozik.

Kerek asztaloknál elhelyezhetünk középen alacsonyan egy virágdiszt, mely állhat egy vagy több darabból is.

 

De ugyanezt fel is emelhetjük, a lényeg, hogy az egy asztalnál ülő vendégek a dísz felett vagy alatt lássák egymást és ne zavarja őket a beszélgetésben.

 

A táblaasztalos ültetésnél elhelyezhetünk virágokat meghatározott távolságra (kb. 2 szék) vázában vagy nagyobb virágtartókban, például faládában vagy folytonosan díszíthetjük girlanddal.

Köszöntőcsokor
A köszöntőcsokor az anyukáknak átadott csokor, mellyel megköszönjük, hogy felneveltek, elkísértek minket eddig az úton, együtt sírtak és nevettek a szerelmi románcainkon, míg végül megtaláltuk az igazit. Készülhet az anyukák kedvenc virágából, vagy ha nincs tuti tippünk, akkor az esküvő virágaiból álló csokor.
Autódísz
A menyasszonyi autó is kivirágzik erre a napra.
Az autót díszíthetjük a teljesség igénye nélkül például középen egy virágdísszel, szalaggal V alakban vagy a szélvédő alatti sávban vízszintesen.
Templomdíszítés
A templomban a padok széleit, illetve az oltárt szokás díszíteni, de igény esetén lehet több virágot elhelyezni még különböző pontokra, például bejárathoz.
A templomdíszítést ma már azonban sok templom megszervezi, segítve ezzel a párokat, ha egy nap több esküvő van ugyanabban a templomban, ezért erről érdemes előre tájékozódni.
A bevonuláskor illetve a szertartás végén pedig ne feledkezzünk el a sziromszórásról.
Polgári szertartás díszítése
A kihelyezett polgári szertartásoknál általában a párnak kell gondoskodni az anyakönyvvezetői asztal, illetve ha szeretnék, akkor a széksorok díszítéséről.
Itt helyezik el a Boldogság-kaput is, melyet virággal és vászonnal stílusosan lehet díszíteni.
Lépcsődekor
Ha a helyszínen van lépcső, akkor érdemes fontolóra venni a lépcsődekorációt.
Virágfal
A tavalyi év nagy slágere volt a virágfal, melyet fel lehet állitani szinte bárhova, attól függően hogy milyen hatást akarunk vele elérni. Nagyszerű fotózási háttér, tehetjük a főasztal mögé, a kertbe, télikert ablakra, bárhova.

Hajdísz

Ha szeretnéd egy kicsit kivirágoztatni a hajad és ezzel kiemelni az esküvőd stílusát vagy a frizurád formáját, akkor számodra a hajdísz elengedhetetlen lesz.
Rengeteg féle menyasszonyi hajdíszt lehet készíteni: hajtűre, koszorúként, kisebb kompozíció a kontyba, 1-2 helyen megjelenő apró virág.

Fotó:paulinaweddings.com

A következő bejegyzésekben külön-külön foglalkozom majd az egyes virágdíszekkel, hogy minden részlet a helyére kerüljön a Nagy Napodon. Ne maradj le róla! 🙂

A menyasszonyi csokor

Az előző bejegyzésben arról írtam, hogy mennyire fontos az esküvő “szereplői” közötti összhang megteremtése.
A virágot azonban nagyon sok minden meghatározza a Nagy Napon, ilyen többek között az évszak, az esküvő stílusa, na és persze a menyasszony kedvenc virága. Nézzük sorban – a felsorolásoknál odaírom zárójelben a virágok latin nevét is, mert előfordulhat, hogy egy növényt több néven ismerünk magyarul, így a latin név határozza meg pontosan, hogy melyikről is van szó.
Évszak:
A népszerűbb virágok szerencsére már egész évben kaphatók, hála a holland termelőknek.
Ilyen például: a rózsa (Rosa sp.), a “csak nálunk mostoha” szegfű (Dianthus caryophyllus), a lizianthus (lizike) (Eustoma grandiflora), a rezgő (Gypsophila elegans), az illatos frézia (Freesia refracta), a krizantém (Dendranthema grandiflorum) és a klasszikus gerbera (Gerbera jamesonii), illetve inkaliliom (Alstroemeria x hybrida ).
De ha valami más az elképzelésünk, akkor érdemes figyelembe venni, hogy a virágunk melyik évszakban virágzik. Bár nagyon sok virág egész évben elérhető, itt már nagy különbség lehet árban, illetve az optimálistól eltérő időjárás következtében a virág élettartama nagymértékben lerövidülhet.
A teljesség igénye nélkül összeszedtem néhány virágot évszakonként.
Télen az egész éves kínálatot jól kiegészíti a boglárka (Ranunculus asiaticus), az amarílisz (Hippeastrum)és a tulipán (Tulipa sp.)
Tavasszal előbújnak a hagymások: nárcisz (Narcissus), jácint (Hyacinthus orientalis), fürtös gyöngyike (Muscari) és a gyöngyvirág (Convallaria majalis). Ezeken kívül pedig megjelenik a kagylóvirág (Molucella laevis), a szellőrózsa (Anemone sp. – nem egyenlő a lizianthussal), a vintage bazsarózsa (Paeonia sp.) és a bíborruta ( Boronia), melyek a mérsékelten meleget kedvelik.
Nyáron minden kánikulatűrő virág virágba borul: a liliom (Lilium x hybridum) minden fajtája, a habos hortenzia (Hydrangea), a kecses kála (Zantedeschia aethiopica), a nyugtató levendula(Lavandula augustifolia) és a sarkantyúfű (Delphinium x cultorum) és a megszámlálhatatlan fajtájú mezei virágok, melyek remek kiegészítői a rusztikus, vintage vagy szabadtéri esküvőknek.
Kora ősszel még megtalálhatók a nyári virágok, de már megjelennek az évszak jellegzetes színeiben tündöklő dáliák (Dahlia x hybrida), krizantémok, rézvirágok (Zinnia elegans). Nálunk még nem annyira elterjedt az egyre trendibbnek számító kakastaréj (Celosia argenteum cristat) és pulykatakony (Amaranthus caudatus), amit talán a neve miatt egyáltalán nem tennék menyasszonyi csokorba, de felhasználhatóságát tekintve nagyon jól variálható, a csokroknak esést és egyfajta lágyságot / extrát ad, attól függ milyen színben használjuk.
A csokor stílusát nemcsak a felhasznált virágok, de azok színei, a csokor kiegészítő virágai és a csokor formája is befolyásolják.
A rózsa, a kála, a lizianthus a romantikus, klasszikuselegánsstílust képviseli, míg a boglárka, a bazsarózsa inkább a fiatalos, bohókásromantikuscsokroba illik. A mezeivirágból kötött csokrok, illetve a hortenzia és a rezgő nagyon jól illenek egy szabadtéri vintage vagy rusztikusesküvőhöz. Egy különlegesebb virág használata dominánssá teszi a csokrot, ilyen például a papagájvirág (Strelitzia reginae), a koronás liliom (Gloriosa superba)a protea és az orchidea, melyek már egzotikus megjelenésükkel különlegességet sugallnak.
Ha a csokorban csak egyfajta virág szerepel, akkor erőteljesebben érvényesül a stílusa, míg más virágokkal, illetve zöldekkel, bogyókkal kiegészítve lágyabb csokrot kapunk.
A csokor eleganciáját fokozza, ha tömören van kötve, míg zöldekkel bolondítva lazább, természetesebb csokrot kapunk.
A harmóniát a ruha és a csokor között a szalag típusa, anyaga és színe tökéletesíti és teszi fel az i-re a pontot.
A virágok ünnepélyessé teszik az egyedi alkalmakat, megteremtik az esküvőstílusát és felöltöztetik a helyszínt. Ezért a virágok kiválasztása nagy odafigyelést igényel.
Természetesen a menyasszonyi csokor jellegzetes virága(i) megjelennek az esküvőegyéb virágdekorációiban is, így az asztaldíszekben és a kitűzőkben is.
A következő bejegyzésekben részletesebben kitérek majd a különböző virágdekorációkra, az asztaldíszek típusaira és bemutatom majd a szegfű sokoldalúságát, olvassatok továbbra is!

Milyen legyen a menyasszonyi csokor?

A menyasszonyok lázasan vetik bele magukat a menyaszonyi ruha keresésébe, mert a ruha kapja a legnagyobb figyelmet az esküvőn, rajta lesz minden fotón és passzolnia kell a menyasszony egyéniségéhez.
Na és persze fontos, hogy illeszkedjen hozzá az esküvő többi “szereplője” is: a menyasszonyi csokor, a dekoráció és a helyszín.
Ma már rengeteg ötletet lehet találni az interneten, talán már túl sokat is, hiszen – jó esetben- mindenkinek csak egy esküvője van az életben, az pedig nem lehet egyszerre vintage és csillogó, visszafogott és vagány, színes és pasztell.
De vajon melyik stílushoz illik a ruha? És a ruhához milyen csokor lenne jó?
A tavalyi esküvőmre én is csipkés ruháról és vintage stílusról álmodoztam, ebben a stílusban válogattam mindent: meghívót, ültetőkártyát, csokrot, virágdíszeket és egyéb kiegészítőket a helyszínre. Aztán az élet úgy hozta, hogy egy gyönyörű masnis selyemruhába és az uszályába lettem szerelmes, ami felrúgott mindent, ami vintage 🙂
Én mindenkinek azt javaslom, hogy a konkrét ruhával és helyszínnel álljon neki a dekortervezésnek, mert így lesz összhangban a NagyNap minden apró részlete.
Nem mindegy, hogy egy klasszikus nagyruhás esküvőn mezei virágok vagy rózsákvannak az asztalon és a menyasszonyicsokorban, mert ellentétes hatást kelthet.
 
Sok weboldalon lehet hasznos tanácsokat találni ezzel kapcsolatban.
Ilyen például:
http://alompar.hu/eskuvo/cikkek/erdekessegek/talald-meg-a-menyasszonyi-ruhadhoz-illo-eskuvoi-csokrot/565d85f6a912c5864e8b52ac
http://www.nleskuvo.hu/rw_cikk/menyasszonyi_csokor__szinek_es_formak/
De fontos, hogy menyasszonyként minden hozzád illő legyen, így semmiképp sem javaslok cseppformájú csokrot olyan magas menyasszonynak, aki a körcsokrokértrajong.
 
Azt vallom,
hogy a csokor kontúrjainak lazításával sokféle hatást elérhetünk és ötvözni tudjuk az elképzeléseket.
A lényeg, hogy a csokor arányos legyen és stílusban passzoljon a  ruhához, valamint a virágok tükrözzék az esküvő hangulatát.
A következő bejegyzésben a különböző virágokról fogok évszakonként és stílusonként bővebben írni.

×

A jelen adatkezelési szabályzat a thefifthseasonbudapest.hu weboldalon a látogatók által önkéntes hozzájárulással megadott, The Fifth Season Budapest hírlevél kiküldéséhez kapcsolódó adatok tárolására és kezelésére valamint valamint az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeire vonatkozik.

Az adatok kezelését a The Fifth Season Budapest, a továbbiakban adatkezelő végzi. Az adatok feldolgozását a The Rocket Science Group (Mailchimp), 512 Means Street, Suite 404, Atlanta, GA 30318, USA,  a továbbiakban adatfeldolgozó végzi.

Az adatokat harmadik személynek nem adjuk ki, azokat kizárólag a The Fifth Season Budapest hírlevelének rendszeres megküldésére, az ezzel kapcsolatos írásbeli tájékoztatás fenntartására használjuk.

Jogszabályok

Az adatkezelő tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályok szerint végzi.

– 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (a továbbiakban: elektronikus kereskedelmi törvény).

– 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (a továbbiakban: gazdasági reklámtörvény).

– 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. 

Definiciók

1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;

2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

3. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adat – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatának kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kéri;

9. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

13. adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges;

14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

16. adatmegsemmisítés: az adatot tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik;

18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

19. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatot honlapon közzéteszi;

21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

23. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

24. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

25. kötelező szervezeti szabályozás: több országban, de köztük legalább egy EGT-államban is tevékenységet folytató adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által elfogadott és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott, az adatkezelőre vagy adatkezelők csoportjára nézve kötelező belső adatvédelmi szabályzat, amely a harmadik országba történő adattovábbítás esetén a személyes adatok védelmét az adatkezelő vagy adatkezelők csoportjának egyoldalú kötelezettségvállalása útján biztosítja;

26. adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

Adatkezelési alapelvek

Személyes adat akkor kezelhető, ha

– ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

– azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy nyilatkozatához a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, kivéve azon szolgáltatás részeket, ahol a nyilatkozat a mindennapi életben tömegesen előforduló regisztrációt céloz, és különösebb megfontolást nem igényel.

Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Személyes adat csak megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezéssel kezelhető.

Az érintettet – egyértelműen, közérthetően és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

– felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes;

– pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek;

– tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos.

A személyes adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.

Személyes adat (beleértve a különleges adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

Az adatkezelő adatai, elérhetősége

Név: Kisbárnai Diána
Székhely: 1113 Budapest, Dávid Ferenc utca 2/b.
Adószám: 67777312-1-43
E-mail: info@thefifthseasonbudapest.hu

Az adatkezelés célja

Az adatkezelés célja hírlevelek, tájékoztatók kiküldése, e-mailen keresztül történő kapcsolattartás a hírlevélre feliratkozottakkal.

Az adatkezelő a megjelölt céloktól eltérő célra a személyes adatokat nem használja.

Az adatok biztonsága

A személyes és különleges adatok gyűjtése, tárolása, valamint az adatkezelés céljához igazodó bármely egyéb adatkezelési tevékenység elvégzésére úgy kerül sor, hogy az adatokhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.

Az Ön személyes adatai biztonsága érdekében az Adatkezelő olyan technikai, valamint eljárási szabályokat alkalmaz, melyek megakadályozzák az ezen adatokhoz történő illetéktelen hozzáférést, azok megváltoztatását vagy továbbítását, szándékos és véletlenszerű törlését vagy megsemmisülését.

Tájékoztatjuk, hogy a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság, szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság illetve jogszabály felhatalmazása alapján más szervek tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett megkeresheti az Adatkezelőt. Az Adatkezelő ilyen esetben a hatóságok részére – kizárólag akkor, ha a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak akkor és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.

Az adatkezelés időtartama

A személyes adatokat az Adatkezelő mindaddig megőrzi, amíg az érintettek nem kérik annak törlését.

Jogorvoslat

A regisztráció során megadott adatok helyességért Ön felel.

Felhívjuk az adatközlők figyelmét, hogy amennyiben nem saját személyes adataikat adják meg, az adatközlő kötelessége az érintett hozzájárulásának beszerzése.

Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését az adatfelvételénél jelzett módon, illetve az adatkezelő ügyfélszolgálata útján.

Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában adja meg a tájékoztatást. E tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben az adatkezelő költségtérítést állapíthat meg.

Az adatkezelő a személyes adatot törli, ha kezelése jogellenes, az érintett kéri, az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

Az adatkezelő a helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíti, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítést mellőzi, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

– a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;

– a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;

– a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az adatkezelő – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

Amennyiben az érintett az adatkezelőnek a meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat.

Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha azt az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Jogorvoslati lehetőséggel, panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál lehet élni:

Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság
Székhely: 1125 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
Honlap: http://naih.hu

A The Fifth Season Budapest fenntartja magának a jogot jelen tájékoztató bármikori megváltoztatására. Az esetleges változásokról kellő időben értesíti közönségét. Amennyiben felhasználónknak olyan kérdése lenne, mely jelen közleményünk alapján nem egyértelmű, kérjük, írja meg nekünk, és megválaszoljuk kérdését.

×